Német tüdőgyógyászok javasolják az ukrán menekültek Tbc szűrését, tekintve, hogy míg Németországban évente 100 ezer lakosonként átlagosan 5 tuberculosisos TB-s esetet lehet kimutatni, addig Ukrajnában 73-mat.

Egy Fázis III vizsgálat most közölt eredménye szerint a paclitaxel tablettás formája jobb válaszokat és kevesebb neuropathiát eredményezett, mint a szer intravénás formája.

Az antibiotikumokkal szembeni rezisztencia terjedése mérsékelhető az antibiotikumok megfelelő módon (helyes indikációban és dozírozással) történő alkalmazásával. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy szigorúbban lehetne vizsgálni az antibiotikus kezelések indikációját, továbbá egyes ese­tekben elegendő lehetne rövidebb ideig tartó kezelés is. A multirezisztens kórokozók kiváltotta fertőzések esetén sem kell mindig a legszélesebb spektrumú („tartalék“) antibiotikumok után nyúlni.

Magyarországon a tuberkulózis mint népegészségügyi probléma meg­szűnt, azonban a betegség még nem tűnt el, fontos a korai diagnózis, a korai rezisztencia és a megfelelő kezelés. 

A policisztás ovarium szindróma (PCOS) az egyik leggyakoribb, nőket érin­tő endokrinológiai, metabolikus kórkép a reprodukciós korban. Sokáig a velejáró menstruációs zavarok és meddőség miatt foglalkoztak vele, de az utóbbi évtizedekben, jobban megismerve a kórkép patofiziológiáját, egyre inkább előtérbe kerül a belgyógyászati szövődmények megelőzése/ kezelése.

Az elmúlt húsz év bebizonyította, hogy az élő kórokozók okozta betegségek elleni küzdelem kétségtelen eredmé­nyei ellenére a járványos betegségek nem tűntek el. A HIV/AIDS felbukka­nása szemléletváltozást eredménye­zett, egyértelművé téve, hogy a fertőző betegségek leküzdése globális fel­adat. Az „egy a világ – egy az egész­ség” gondolatának megszületését az a felismerés motiválta, hogy a világon felbukkanó járványok többsége az ál­latvilágból származik. Az antimikrobás szerek fejlesztése leállt, a multidrug- és pánrezisztens kórokozók terjedésének megakadályozásában pedig a megelő­zésre helyeződött a hangsúly. A járvá­nyos betegségek elleni küzdelemben a védőoltások fejlesztése jelenti az elő­relépést. Más problémákat kell megol­dani az egészségügyi ellátással kapcsolatos és másokat a klímaváltozással, a természeti katasztrófákkal és a fegy­veres konfliktusokkal összefüggő fertő­zések esetén.

A tuberkulózis ma is az egyik legfontosabb fertőző betegség világszerte és növekszik a gyógyszerrezisztens tuberkulózisok száma is. A multirezisztens M. tuberculosis okozta fertőzések a ma rendelkezésre álló gyógyszerekkel nehezen és drágán kezelhetők. Az interferon-g-tesztek specifikusabbá tették a látens M. tuberculosis fertőzés diagnózisát, de nem segítik az aktív tuberkulózis igazolását.

Legutóbb Indiában adta meg magát a multirezisztens mikobaktériumok továbbfejlődött leszármazottainak a komplett gyógyszeripar. Afrikában, Ázsiában, Kelet-Európában és másutt gyógyíthatatlan gümőkóros betegek ezreit kellene lakóközösségükből kiemelni és palliatív (hogy ne mondjuk: szanatóriumi) ellátásban részesíteni.

Az emlőkarcinómák kezelése céljából kifejlesztett számos új hatóanyag megváltoztatta a terápiát. A daganatsejtek receptorstátusának függvényében különféle terápiás szerek állnak rendelkezésre.

A magnézium a szervezetben a negyedik legnagyobb menynyiségben előforduló ásványi anyag. Becslések szerint az amerikaiak 75%-a az étrenddel nem jut hozzá az ajánlott mennyiségű magnéziumhoz, ezért egyre több a magnéziumpótlás potenciális hatásosságát elemző vizsgálat.